Dr. Szabó Imre Szilárd blogja

szabim.blog - munkaügyi kapcsolatok, munkajog

A „diákmunkát” érintő változásokról

2015. június 03. - szabim.blog

diakmunk.jpg

Írta: dr. Szabó Imre Szilárd

A passzív státuszú hallgatókat érintő változások

Pozitívnak tartom azt a kezdeményezést,(1) ami alapján a nappali tagozatos hallgatói jogviszonyukat jelenleg szüneteltető diákok is megkapnák ugyanazokat a kedvezményeket iskolaszövetkezeti munkavállalásuk során, mint az aktív jogviszonnyal rendelkező társaik. 

Az egymásnak ellentmondó szabályozási hiányosságok orvoslása már időszerű volt a diákmunka világát szabályozó jogszabályok összhangba hozatalával. A kérdést ugyanis eltérően rendezik a különböző adójogi, társadalombiztosítási és munkaügyi jogszabályok, a fő nehézség így jelenleg annak az értelmezése, hogy a passzív státuszú hallgató végső soron diák vagy sem?

A NAV szerint a felsőoktatási törvény (Nftv.) alapján ugyan a szüneteléssel nem szűnik meg automatikusan a hallgatói jogviszony, a tanuló ugyanakkor nem folytat nappali tanulmányokat, így, ha dolgozik, az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott aktív diákokat megillető kedvezményeket nem veheti igénybe, vagyis a nappalisokkal szemben a társadalombiztosítási törvény alapján „biztosítottá válik”, a járulékokat a béréből automatikusan levonják. Ha a passzív hallgató az iskolaszövetkezetben vállal munkát, az adóalap után 27 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie (a nappali tagozatos diákokat ilyen esetben nem terheli a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség, személyi jövedelemadó azonban igen).

A benyújtott törvényjavaslat rendelkezése egyértelművé tenné, hogy a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos jogosultsági szabályok a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásához kötődnek, amelybe beletartozik a tanuló vagy hallgató 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama is. Emellett szabályozná azt is, hogy a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli mentesség szabálya a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásához kötődik, amelybe beletartozik a tanuló vagy hallgató 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama is.

Minimálbér és a diákmunka

Hamarosan az Országgyűlés elé kerül az az iskolaszövetkezeteket érintő törvénymódosítás is, ami garanciákat tartalmaz a diákmunkáért fizetendő minimum összegre - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 egyik műsorában.

A jogszabályban is rögzített minimálbér(2) vagy a garantált bérminimum(3) (a garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg) összegét eddig is maradéktalanul ki kellett fizetni a iskolaszövetkezeten keresztül munkát végzők körében, ebben a megjelent hírekkel ellentétben nincs újdonság.

Fontos viszont, hogy a szektort minél tisztább és rendezettebb körülmények jellemezzék, a javaslatot szakmailag támogatók szerint mindezt segíti, hogy a tervezet most meghatározza számukra a megbízók, megrendelők által kifizetendő minimális szolgáltatási díjat, hogy az iskolaszövetkezeti tagok mindenképpen megkaphassák a rendeletben meghatározott kötelező minimálbért vagy a garantált bérminimumot órabérben megállapítva.

 

Minimálbér    

Garantált bérminimum

Havi bér Ft/hó

105.000

122.000

Heti bér Ft/hét  

24.160

28.080

Napi bér Ft/nap

4.830

5.620

Órabér Ft/óra

604

702

 

Gyakornokok, felsőoktatási szakmai gyakorlat

A felsőoktatás területén a szakmai gyakorlatukat a hallgatók rendszerint nyáron teljesítik, így célszerű róluk külön beszélnünk, mivel a köznyelvben őket is gyakran „diákmunkásnak” említjük. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján a szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát.

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgatók foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Persze felmerül a kérdés, hogy munkaviszonynak tekinthető-e a szakmai gyakorlat – amit a hallgatói munkaszerződés elnevezés is sugall, vagy egy munkavégzésre irányuló önálló jogviszonyfajtának, mivel célja - a munkaviszonytól eltérően - nem a munkaerő áruba bocsátása, hanem a gyakorlati képzettség megszerzése, ami a záróvizsgára bocsátásnak és a végbizonyítvány (abszolutórium) kiállításának elengedhetetlen feltétele. A nemzeti felsőoktatási törvény a díjazás vonatkozásában (is) eltér a Munka Törvénykönyvétől, ami a szerződés alapvető tartalmát is érinti.(4)

A szakmai gyakorlatot biztosító munkáltató a 6 hétnél rövidebb időtartamú, egybefüggő szakmai gyakorlat időtartamára nem köteles díjat fizetni (ettől független megilletheti), ellenben a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat - eltérő megállapodás hiányában - a szakmai gyakorlóhely fizeti. Megállapodás alapján ennél magasabb összegben is részesítheti a munkáltató a hallgatót.

A gyakorlati képzés idejére fizetett díjazás minimálbért meg nem haladó része adómentes juttatásnak minősül, míg a minimálbért meghaladó része nem önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelem, mely után a hallgatót 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.

Kollektív szerződés és a fentiek

A kollektív szerződés a munkáltató és a szakszervezet között megkötött szerződés, amely a felek kapcsolatrendszerét és a hatálya alá tartozó munkavállalók munkaviszonyát szabályozza. A kollektív szerződés hatálya a Munka Törvénykönyve szerint a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed(5). A gyakornokok esetében ez tehát nem érvényesül.

Kiemelt foglalkoztatáspolitikai célkitűzés viszont, hogy egyre több olyan kollektív szerződés és vállalati esélyegyenlőségi stratégia szülessen Magyarországon, ami külön hangsúlyt fektet a pályakezdő munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítására, munkahelyi beilleszkedésére és képzésére.

A fiatalok rétegérdekeit is figyelembe vevő kollektív szerződések és esélyegyenlőségi stratégiák (tervek) számának növelése akár foglalkoztatáspolitikai eszközként is funkcionálhat. A munkáltatók szempontjából fontos lenne, hogy a kollektív megállapodások tárgyalásánál nagyobb figyelmet fordítsanak a fiatal munkavállalók lakástámogatási rendszerére és a képzésüket segítő munkáltatói kedvezményekre. A kollektív szerződések – összhangban a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia határozatával(6) - vonatkozzanak az összes fiatal munkavállalóra, beleértve azokat is, akik jelenleg nem élveznek védelmet, mivel „rejtett” munkaviszonnyal rendelkeznek. Emellett a megállapodások megkötésénél fontos, hogy a felek külön figyelmet szenteljenek a gyakornokok, ipari tanulók munkafeltételeinek megfelelő kialakításáról és részvételük biztosításáról.

A korosztályi szempontokat is figyelembe vevő kollektív megállapodások - különösen a „nagy foglalkoztatóknál” - hozzájárulnak az oktatási, képzési és élethosszig tartó tanulási politikák és programok kialakításához, megvalósításához és vizsgálatához, annak érdekében, hogy ezek harmonikusabban illeszkedjenek a munka világához, javítva a fiatal munkavállalók foglalkoztatási kilátásait. 

 

Budapest, 2015. június 4.

 

(1) http://www.parlament.hu/irom40/04288/04288.pdf

(2) 347/2014. (XII.29.) Korm.r. 2. § (1) bek.

(3) 347/2014. (XII.29.) Korm.r. 2. § (2) bek.

(4) A munka törvénykönyvétől eltérő alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni a hallgatók vonatkozásában (230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet):

próbaidőt nem lehet kikötni

éjszakai munka nem rendelhető el

rendkívüli munkaidő nem rendelhető el

napi munkaidő legfeljebb 8 óra

munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb 1 heti munkaidőkeretet lehet elrendelni

pihenőidő 12 óra (a napi munka befejezése és másnapi munkavégzés megkezdése között eltelt idő)

munkaidőkeret esetén a heti pihenőnapokat nem lehet egyenlőtlenül beosztani, és nem lehet pihenőnapok helyett összevont pihenőidőt kiadni

(5) Mt. 279. §-ának (3) bekezdése

(6)http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/---europe/---ro-geneva/---sro-budapest/documents/publication/wcms_203856.pdf

A bejegyzés trackback címe:

https://szabim.blog.hu/api/trackback/id/tr27515906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.