Dr. Szabó Imre Szilárd blogja

szabim.blog - munkaügyi kapcsolatok, munkajog

A legfontosabb tudnivalók a munkahelyi „öltözőszekrényről”

2015. június 11. - szabim.blog

 

kep_oltozoszekreny.jpg

Írta: dr. Szabó Imre Szilárd

Hazai és nemzetközi jogszabályok sora szabályozza a munkavédelemhez kapcsolódó legfontosabb szabályokat a munkaruhába, formaruhába történő átöltözés esetében is. Gyakran felmerülő kérdés, hogy a munkahelyen kötelező-e biztosítani az átöltözéshez szükséges öltözőszekrényt, és ha igen, akkor milyen szabályokat kell ezzel kapcsolatban figyelembe venni, akár munkavédelmi, akár a munkavállaló személyiségi jogainak szempontjából.

Elöljáróban szögezzük le: a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét ebben a körben. E kötelezettségének csak akkor tud maradéktalanul eleget tenni, ha a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése során a munkahelyekre előírt minimális munkavédelmi követelményeket is betartja, azoktól nem tér el.

Mindez sérülhet, ha a munkáltató nem gondoskodik minderről az átöltözés („civil”, utcai ruházatból munkaruhába, formaruhába) megfelelő körülményeinek biztosításával, amely komoly egészségügyi kockázatokat jelent a munkavállalóra (különös tekintettel a felmerülő fertőzésveszélyekre).

Az ezzel kapcsolatos legfontosabb szabályokat a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet szabályozza, az alábbiakban ennek fontosabb szabályait ismertetem. (Emellett meg kell említeni az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló rendeletet, amit az építési munkahelyeken kell alkalmazni).

A munkavédelmi követelmények tekintetében munkahelynek minősül minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a földalatti létesítményt és a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak.

Mit jelent az öltözőszekrény?

  • A munkavállalók részére megfelelő öltözőt kell biztosítani, ha a munkavégzéshez külön munkaruhát, védőruhát kell viselniük és – egészségügyi okok miatt vagy a munkavállalók korára, nemére tekintettel – nem várható el tőlük, hogy máshol öltözzenek át. Amennyiben nincs szükség kiépített öltözőre, akkor valamennyi munkavállaló részére biztosítani kell olyan zárható helyet, ahol a munkahelyen nem viselt ruháit tarthatja. Ilyenkor a munkavállalók részére értéktárgyaik megőrzéséhez zárható fiókot kell fenntartani!

Nők és férfiak. Lehet-e közös az öltöző?

  • Az öltözőket a nők és a férfiak részére el kell választani, illetve elkülönített használatukat biztosítani kell. Megfelelő szervezési intézkedések kialakításával és megtartásával tíz főt meg nem haladó munkavállalói létszámnál egy időben nem használható női-férfi közös öltözőt lehet kialakítani.

Mekkora (minimális) területet kell biztosítani?

  • Az öltözőnek könnyen megközelíthetőnek és megfelelő méretűnek kell lennie, és azt ülőhelyekkel kell ellátni.
  • Az öltöző alapterületét úgy kell kialakítani, hogy az ott öltöző munkavállalók egymást ne akadályozzák. Öltözőszekrényenként legalább 0,50 m2-nyi alapterületet kell biztosítani. Az öltöző minimális alapterülete 6 m2.

Zárhatónak kell-e lennie az öltözőszekrénynek?

  • Az öltözőt el kell látni olyan berendezéssel, amely biztosítja, hogy valamennyi munkavállaló a ruházatát a munkavégzés időtartama alatt elzárva tarthassa. A munkaruházat szellőzését és száradását annak őrzési ideje alatt biztosítani kell.

Szükséges lehet-e az elkülönítés?

  • Ha a munkakörülmények úgy kívánják – különösen veszélyes anyagok, nedvesség, szennyeződés esetén –, külön öltözőszekrényt kell biztosítani azokon a szekrényeken kívül, ahol a munkavállalók az utcai ruhájukat tartják.

Ebben az esetben különösen fontos a kockázatértékelés, amely a „kettős öltözők” szükségességét bizonyítja.

  • Az öltözőt a munkavállalók tevékenysége, a munkáltatói tevékenység jellege, illetve a munkafolyamat tisztasága alapján az alábbi tisztasági fokozatok egyikébe kell besorolni, illetve ez alapján a helyiségeket kialakítani és a felszerelést biztosítani:

A veszélyesség mértéke szerinti besorolások.

Az osztályozás alapját a legjellemzőbb munkafolyamat adja.

  • a) „A” különösen tiszta, (pl. élelmiszeripar)*
  • b) „B” tiszta, (pl. finommechanikai, optikai munka)*
  • c) „C” közepesen szennyezett, (pl. famegmunkálás, cipőgyártás, fémipari tevékenység)*
  • d) „D” erősen szennyezett, (pl. bányászat, kohászat)*
  • e) „E” fertőző, mérgező.(pl. gyógykezelő-épületek (kórházak) fertőző osztályai)*
  • Az „A”, „D”, „E” tisztasági fokozatba tartozó tevékenység esetén étkezési lehetőséget kell biztosítani, illetve e tevékenységi körben öltözésre kettős – fekete-fehér – öltözőt kell kialakítani a munkavállalói összlétszám, de legalább a legnagyobb műszaklétszám alapján. A fekete-fehér öltözők között a közlekedés csak a tisztálkodási helyiségen keresztül vezethet.
  • Ha fogasos (ruhatári) öltöző kerül kialakításra, akkor a munkavállalók részére személyi értéktárgyaik megőrzéséhez zárható fiókokat kell rendszeresíteni.

Ellenőrizheti-e a munkáltató az öltözőszekrényt?

  • A munkavállalót a munkahelyén is megilleti a magánszféra védelméhez való jog. A munkahelyi öltözőszekrények átvizsgálása csak akkor lehet jogszerű, ha az nem rendeltetésellenes (a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos).
  • A vizsgálat csak az érintett előzetes és önkéntes hozzájáruló nyilatkozata esetében lehet jogszerű, tehát annak a munkavállaló részére adott előzetes tájékoztatáson kell alapulnia. (Egy 2008-as ombudsmani vizsgálat szerint a munkavállaló öltözőszekrényének átvizsgálása is járhat személyes adatok kezelésével). Ebben az esetben az intézkedésről, az abból eredő esetleges adatkezelési időtartamról, az adatokhoz hozzáférő személyek köréről, illetve a jogorvoslati lehetőségekről is meg kell adni a szükséges tájékoztatást. 
  • Felmerülhet ezen felül olyan rendkívüli körülmény (biztonsági, közegészségügyi indok), mely ezt az átvizsgálást a munkavállaló előzetes tájékoztatása nélkül is szükségessé teszi, azonban ennek bizonyíthatónak és alátámasztottnak kell lennie. A munkavállaló utólagos tájékoztatása azonban ilyen esetben sem mellőzhető.

Sajnos gyakorlati tapasztalat, hogy a fentiek betartása nem tekinthető magától értetendőnek. A leleményesség sokszor áthágja ezeket a kötelező érvényű szabályokat.

2015. június 12.

 

Hivatkozások:

  1. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
  2. (3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM együttes rendelet 

*http://www.gazdakepzes.hu/tantargy/Kornyezet_tuz_es_munkavedelem.pdf (példálózó felsorolás).

A bejegyzés trackback címe:

https://szabim.blog.hu/api/trackback/id/tr547534946

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.