Dr. Szabó Imre Szilárd blogja

szabim.blog - munkaügyi kapcsolatok, munkajog

A szakszervezeti jogok gyakorlati érvényesülése

2020. január 13. - szabim.blog

Pécsi Munkajogi Közlemények

XIII. évfolyam - különszám - 2020.

A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (továbbiakban: Mt.) kollektív munkajogi változásait élesen kritizálta az összes szakszervezeti konföderáció.  A szakszervezetek elsősorban korábbi jogaik elvételéről,  visszavágásáról,  végső soron szerepük marginalizálódásáról  beszéltek.
A törvény hatályba lépése óta elegendő tapasztalat gyűlhetett össze a szakszervezeteknél arról, hogy valójában a gyakorlat szempontjából mit jelentenek a változások, a jelenlegi vélemények igazolják-e a változások hevében megfogalmazott kritikákat.  Az összegző kutatási tanulmány a szakszervezeti vezetők körében végzett kérdőíves adatfelvételek elemzésére támaszkodik. Az ennek alapjául szolgáló kérdőív  összeállításakor a konkrét, törvénymódosító javaslatokat, a jogalkalmazásban felmerülő problémákat, a szakirodalomban felmerülő vitákat, illetve az elmélet szintjén megfogalmazott igényeket vettem figyelembe.

A tanulmány letölthető ide kattintva.

Az európai szociális párbeszéd hatása a magyarországi szakszervezetek működésére

2019. Pécsi Munkajogi Közlemények, 2019/1-2.

Tanulmányomban egyfajta általános, felvezető jelleggel-az európai szociális párbeszéd rendszerének és intézményeinek széleskörű bemutatásának igénye nélkül-igyekszem feltérképezni, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás milyen változással bírt a hazai munkavállalói érdekképviseletek, kifejezetten a szakszervezetek működésére. Ennek keretében vizsgálom, hogy az európai szociális párbeszéd gyakorolt-e valódi hatást a rendszerváltozáskor létrejött szervezeti struktúra és működés "alakítására", a kollektív munkajogi szabályozás megváltoztatására (elsősorban az ágazati érdekegyeztetés és kollektív szerződéskötésre vonatkozó joganyaggal összefüggésben), és mindezeken túlmenően milyen EU-s szervezetek munkájába volt lehetősége bekapcsolódni a magyar szakszervezeteknek és képviselőiknek.

A tanulmány letölthető ide kattintva.

Jogértelmezési kérdések a szakszervezet jogállásával kapcsolatban

Tanulmányomban – a teljesség igénye nélkül – néhány olyan, a gyakorlatban felmerülő jogértelmezési kérdést teszek elemzés tárgyává, melyek plasztikusan világítanak rá arra a kérdésre, hogy a tételes magyar munkajogi szabályozás egyes elemei milyen gyakorlati problémákat vetnek fel, és eltérő értelmezési lehetőségeket nyitnak meg a szakszervezetek jogállásával, illetve jogaik gyakorlásával összefüggésben. Ennek keretében vizsgálom a szakszervezetek jogi természetét, így magát az (elsősorban jogi) meghatározást és a szakszervezet célját, különös tekintettel a „munkaviszonyon túli” szervezkedési lehetőségekre. Ezt követően a jogálláshoz kapcsolódó státuszkérdések és polgári jogi tartalommal is bíró, ugyanakkor munkajogi szempontból idejétmúlt fogalmak bemutatására teszek kísérletet (a „tisztségviselő” és az ún. „felsőbb szerv” értelmezési lehetőségei). Végül a kollektív szerződés megkötéséhez kapcsolódóan a szakszervezeti szövetség kollektív szerződéskötési lehetőségeit vizsgálom, úgy, hogy az egyes vizsgált kérdésekhez de lege ferenda javaslatokat fogalmazok meg.

A publikáció elérhető itt: https://ojs.lib.unideb.hu/profuturo/article/view/2893

A magyarországi munkavállalók szakszervezeti szervezettsége és a szakszervezeti taglétszám jelentősége az érdekegyeztetés különböző fórumain

Dr. Szabó Imre Szilárd

PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Tudományos segédmunkatárs, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Titkárságvezető, munkajogász, Munkástanácsok Országos Szövetsége. 

Jelen szövegváltozatot a hivatalos megjelenés előtt, kéziratként teszi közzé a szerző. A kéziratot hivatkozni ennek figyelembevételével csak a szerző engedélyével lehetséges, a tanulmánnyal kapcsolatos megjegyzéseket, hozzászólásokat és kritikákat a szerző szívesen fogadja. A tanulmány megjelenésének tervezett helye: JURA 2019/2. szám (https://jura.ajk.pte.hu/).

A munkavállalói érdekképviseletek erejének, érdekérvényesítő képességének mérése, definiálása számos szempont szerint történhet, a taglétszám az egyik ilyen, a munkajogi irodalomban gyakran elemzett tényező. Magyarországon a szakszervezetek szervezettségének több szempontból is különös jelentősége van. Egyrészt a munkajogi szabályozás alapján fontos jogosultságok származnak belőle: a feleknek a szakszervezet részére járó munkaidő-kedvezmény biztosításához, illetve a kollektív szerződés megkötéséhez (a kollektív szerződés-kötési jogosultság megállapításához) elkerülhetetlenül tisztáznia kell a szakszervezet taglétszámát. Másrészt a taglétszám jelentősége a munkaügyi kapcsolatok különböző fórumain, az országos és a szektorális, ágazati érdekegyeztetés területén is megjelenik, noha a nemzetközi trendektől eltérően egyre csekélyebb súllyal jön számításba.

A publikáció az alábbi kérdéseket érinti:

  1. A szakszervezeti taglétszám meghatározása
  2. A magyarországi szakszervezeti taglétszám
  3. A magyarországi szakszervezetek „száma”
  4. A taglétszám különböző szempontok szerinti megoszlása
  5. A taglétszám jelentősége az érdekegyeztetés különböző fórumain

A tanulmány letölthető ide kattintva.

 

Szakszervezetek és a „túlóratörvény”. Avagy hol vannak „a szakszervezetek”?

Tovább

Kollektív munkaügyi viták és az alternatív vitarendezés lehetőségei a közúti közlekedés területén

boritokep.jpg

Szerzők: Fodor T. Gábor - Nádas György - Szabó Imre Szilárd

A kiadvány letölthető itt:

Kollektív munkaügyi viták és az alternatív vitarendezés lehetőségei a közúti közlekedés területén

 A kiadvány tematikája röviden:

  • Az ágazat rövid bemutatása (tények, statisztikák, jogszabályi keret/háttér, stb.
  • Az ágazat munkaügyi kapcsolatainak szereplői, struktúrája, jellegzetességei
  • Kollektív alku az ágazatban és a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat – különösen tanácsadó – funkciójának lehetőségei
  • Tipikus, illetve potenciális kollektív munkaügyi konfliktusok, viták az ágazatban, illetve az alternatív vitarendezés lehetőségeinek feltérképezése
  • Nemzetközi kitekintés (pl. az adott ágazat európai ágazati szociális párbeszédjének „legjobb gyakorlatai”, stb.)

Prevenció. A tanácsadás lehetősége a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat keretében

prevencio_kiadvany.jpg

 

Prevenció. A tanácsadás lehetősége a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat keretében. Szerzők: Dr. Berke Gyula, Dr. Bankó Zoltán, Dr. Szabó Imre Szilárd

  • A konfliktusok megelőzése, a munkahelyi érdekellentétek kialakulási okának feltárása
  • A tárgyalás, az érdekek kommunikációja a másik fél felé
  • Az érdekellentétek megszüntetésének lehetséges módozatai, kollektív szerződés (rendszere) és kollektív erejű megállapodások (pl. bérmegállapodás). A kollektív szerződés és az üzemi megállapodás szerepe a megváltozott munkaügyi kapcsolatokra figyelemmel
  • A kollektív szerződés tartalma, megállapodások és lehetséges kollektív konfliktusok

A kiadvány letölthető itt:

Prevenció. A tanácsadás lehetősége a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat keretében.

Ellentmondások: Jimmy Hoffa – szakszervezeti vezető vagy „egyszerű” maffiózó?

quote-i-ve-said-consistently-that-no-employer-ever-really-accepts-a-union-they-tolerate-the-jimmy-hoffa-108-62-10.jpg

Szerző: dr. Szabó Imre Szilárd

Jimmy Hoffa neve nem csak az Egyesült Államok szakszervezeteinek történelmét ismerők, de a laikusok körében is ismert.

Az éppen 40 évvel ezelőtti rejtélyes eltűnésének mai napig nem tisztázott körülménye tette a XX. század egyik legrejtélyesebb figurájává, akiről film is készült Jack Nicholson főszereplésével.

Tevékenységéről azonban igen kevés (széles körben is elérhető) információ van. Megítélése igen egyoldalú, elsősorban legendákra alapozott elbeszélésekből alakult ki. Munkásvezérként, szakszervezeti szervezőként nyújtott tevékenységéről alig olvashatunk, a továbbiak ennek megismeréséről szólnak.

Tovább